Elmondta, szeretne lehetőséget adni a fiataloknak, hogy milyen fontos a védekezés és a koncepció, és hogy Görbicz Anitára irányítóként gondol, de jobb ha pályán van balszélsőként, mintha a cserepadon ül.
Kim Rasmussen a magyar női kézilabda-válogatott dán szövetségi kapitánya egy éve BL-t nyert a Bukaresttel, majd kineveztek a magyar nemzeti csapat élére. A Sport TV Harmadik Félidő című műsorában elmondta ő még közelebb szeretne kerülni a magyar klubokhoz a jövőben, hogy több legyen a párbeszéd, és a játékosok a klubokban és a válogatottban is a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák. Felidézte azokat az éveket, amikor Lengyelországban sikercsapatot csinált a válogatottból. „Lengyelországban a klubokkal nem volt olyan szoros a kapcsolat, mint itt. Ott a klubedzők nem beszéltek angolul, nem nagyon volt ott nyitottság, hogy együtt dolgozzunk. Kicsit párhuzamosan futottak a dolgok, de a nemzeti válogatottban jó volt a hangulat, volt egy 30-35 fős játékos csoport, egy család voltunk. Mindenki számára nyitott volt az ajtó, az én ajtóm is, mindenki közösen akart dolgozni, élveztük a munkát, mindenki be akart kerülni a válogatottba” – nyilatkozta a kapitány. Válaszolt arra a kérdésre, ez a csapaton belüli hangulat és a sikerek reprodukálhatóak-e Magyarországon: „Itt kiváló játékosok vannak. Mindegyik országnak szembe kell nézni a kihívásaival, Dániában, Lengyelországban és Magyarországon is vannak kihívások, ezek mindig mások. Azt szeretném, ha olyan csapatot tudnék összekovácsolni, ahol a játékosok meghalnának egymásért a pályán, hogy így fogalmazzak. Közel vagyunk ehhez valóban, de azért van mit tenni, és tényleg, hogy feláldozzuk egymásért magunkat, ez egy nagyon fontos dolog. A szív, a kiváló hangulat és a csapatszellem, ezek a leglényegesebbek. Hogy egy góllal ne kikapj, hanem nyerj, ez ezeken múlik. Kemény munka folyik, a lányok keményen dolgoznak, ez kétségtelen. Jó irányba haladunk, és nagyon bizakodó vagyok.”
„Ezek az összetartások nem elegendőek, nem biztosítanak elég hosszú időtartamot, szeretnék a kluboktól még két plusz napot szerezni, számomra ez nagyon fontos. Ezt is el szeretném érni, össze kell kovácsolni a csapatot. Én elfogadom azt, hogy nem vagyunk egyformák, más bánásmódra van szükség, 16-an vagyunk, 16 egyéniségről beszélünk, és mindenki a saját bánásmódjának megfelelően kell, hogy megkapja a figyelmet. Van olyan, aki nyolc után már nem tud edzeni, mert sérülékenyebb, teszem azt, nem bírja azt a terhelést például, és ezeket a különbségeket nekem figyelembe kell venni, össze kell rakni ezekkel a különbségekkel a csapatot” – mondta Rasmussen arról, hogyan lehet a jó csapategységet megteremteni, és ehhez mennyi idő kell.
Felmerült, mennyi idő lehet utolérni azt az eredményt, ami a lengyelekkel, papíron kicsit gyengébb kerettel produkált. „Jó lenne, ha készen lennének a topjátékosok, és játszhatnának. Amikor 12. lett a csapat, akkor is csomó hiányzó volt, most a szlovákok ellen is, például Tomori Zsuzsa. Ez pedig fontos dolog a kézilabdában, már azzal megelégednék, ha mindenki játékra kész lenne. Szucsánszki Zita sem lesz, pedig az ő hozzáállása példaértékű. Azt gondolom, sok idő kell, hogy összerakjuk ezt a csapatot, én nagyon keményen dolgozom, a lehető legtöbbet próbálom kihozni magamból, és ha ez nem elég, fogom a bőröndömet és elmegyek, ilyen a munkám. Sok idő kell, de mondom még egyszer, szerintem jó irányba haladunk lassú lépésekkel, jó lenne, ha nem lenne ennyi sérülés, és nem kellene mindent mindig elölről kezdeni.”
A szövetségi kapitány megerősítette, hogy nála a védekezés a kiindulópont. „Itt (Magyarországon) mindig az volt a fontos, hogy milyen lesz a támadás, az én három prioritásom pedig a védekezés, a védekezés és a védekezés, aztán a lerohanások, és ha megvan a gyors lerohanás, akkor aztán jön a támadás. De nekem egyébként a magyar játékosokat nem kell megtanítanom kézilabdázni, ők nagyon jól tudják, mi a teendő, csak egy olyan koncepciót, játékképet kell kidolgozni, ami nagyon stabil, és mindig, de 10-ből kilencszer legalább ugyanazt a védekezést tudjuk nyújtani. Ettől azért nagyon messze vagyunk, nem annyira stabil a védekezésünk, mint amennyire szeretnénk. A horvátokkal szemben játszottunk, rendben, „csak” Horvátország, de kint voltak az Eb-n, és csak 19 gólt kaptunk, ami jó. Közelebb kerültünk ehhez a célunkhoz, de a védekezés az én szívem csücske, és ez hozza a győzelmet, nem a támadás feltétlenül.”
Erdei: Gyilkosnak kell lenni a szorítóban " KÜZDŐSPORTOK › Friss hírek
Erdei Zsolt, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség új elnöke sokat vár a magyar csapattól a június 16. és 24. közötti, ukrajnai Európa-bajnokságon.
„A koncepció, az elképzelés, a játékról való gondolkodás, hogy mit kell tenni, mikor ott vagyunk a nemzeti válogatottban. Kovács Anna tökéletesen tudja, mit kell csinálni, és a középső védő is tudja, hogyan kell indítania például. Kovács Annát hoztam fel példaként, de Tomori Zsuzsát vagy Hornyákot is mondhattam volna. Tudjuk, hogy a különböző játékosokkal, akiket be akarunk építeni a csapatba, hogyan kell játszani, hogyan passzolunk, hogyan hozzuk őket helyzetbe. Egy ilyen játékhoz való hozzáállásra gondolok, amikor azt mondom, hogy a koncepciót fel kell építeni. Norvégia és Oroszország ellen volt vesztes meccsünk, az volt, hogy rövid volt a kispad. Ezért mondom, hogy egy olyan koncepcióra van szükség, ahol összeállnak ezek a játékosok, tudjuk őket használni, nem tizedelnek meg ennyire a sérülések. Azt gondolom, ez a legfontosabb, tudják ennek a koncepciónak megfelelően, reggel felkelnek, hogy mi a feladatuk. Persze, sok időbe telik ez, de haladunk” – válaszolta arra a kérdésre, milyen stratégiával lehet leküzdeni a hullámzó formát.
Görbicz Anitát világklasszisnak tartja Kim Rasmussen, róla külön is beszélt a Harmadik Félidőben.
„Nagyon jó, ha olyan játékosaid vannak, akik több poszton is bevezethetőek. Görbicz ezt már bemutatta, hogy tényleg az egyik legjobb, legokosabb balszélső, de sok lehetőség van, és nyilvánvalóan nekem azon kell gondolkozni, hogy mi a játékterv, hol vannak a gyenge pontok, kire akarunk rámenni, támadni, az oroszoknak hol vannak a gyenge pontjaik, kiket lehet megtámadni, a norvégokat hol lehet elkapni, hol vannak a gyenge pontjaik. Igen, a pálya közepén, az nagyon fontos, hogy ott mi van, az irányítónak mi van a fejében, és valóban Görbicz Anita nagyon okos, nagyon intelligens játékos. Ő is, és mindenki más is kezdi megérteni, hogy én magam hogyan gondolkozom a kézilabdáról. Egymásra jobban tudunk odafigyelni ennek alapján. Ezért mondom, hogy Anita valóban tényleg nagyon fontos játékos ott középen a nemzeti válogatottban, mert hát nagyon taktikusan akarunk játszani, és a gyenge pontjait az ellenfélnek meg akarjuk találni, és ilyen szempontból ő tényleg elképesztő” – nyilatkozta a kapitány. Majd mosolyogva reagált Borsos Attila vicces megjegyzésére, hogy azért csúnyán fog rá nézni, ha a bal szélen játszatja: „De még mindig jobb ott, mint a kispadon.”
„Már a jövőt építem, szeretnék esélyt adni 17-18-19 éves játékosoknak, hogy megtapasztalják, milyen a nemzeti válogatottban játszani. Azt tudom most mondani, hogy majd meglátjuk, hogyan néz majd ki a csapat egy héttel a világbajnokság előtt. Bár a svédországi előtt azt éreztük, ok, rendben volt, majd pár másodperc Románia ellen, Kovacsics Anikót elveszítettük, és ennyi volt. Úgyhogy nagyon sok múlik azon, milyen állapotban lesz a csapat a vb kezdete előtt, de nem azért megyek Németországba, hogy a hatodik helyet szerezzük meg. Meg kell nyerni, meglátjuk, hogy meg tudjuk-e nyerni az összes meccset, de természetesen a döntő a cél” – nyilatkozta arról, hogy ha kijut a csapat a következő világbajnokságra, beáldozza-e a jövőépítés érdekében, vagy eredményt vár.